Élet elleni bűncselekmények

18+

Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

1956-ban még gyerekeket mentett, aztán megölte az anyját, évtizedekkel később pedig kéjgyilkosságot követett el

1956-ban még gyerekeket mentett, aztán megölte az anyját, évtizedekkel később pedig kéjgyilkosságot követett el
2024. november 09. 12:00 | Szerző: Dulai Péter

A különös visszaesőként halálra ítélt és 1979-ben kivégzett Magyar Józsefről egy rövid bejegyzést már írtam a Facebook oldalamon. Ebben a cikkben arról lesz szó, milyen körülmények után jutott el Magyar József addig, hogy 17 évesen megölje az anyját, majd több mint húsz évvel később egy másik nőt is.

Talán sokan nem gondolnák, hogy a hetvenes években is foglalkoztak az elkövetők pszichéjével, illetve vizsgálták az életútjukat. Nekem ez a része nem volt újdonság, elég sok szakvéleményt olvastam abból az időszakból, de azért a belügy szakmai lapjában, a Belügyi Szemlében én sem sok ilyen jellegű esettanulmánnyal találkoztam. Machó Márta pszichológus és Magasházy Géza r. főhadnagy Egy emberölés szexuálisan aberrált tettesének pszichológiai vizsgálata című munkája azonban kivétel. Magyar Józsefről szól. Ez a férfi 39 éves volt, amikor aljas célból elkövetett emberölés és más bűntettek miatt jogerősen halálra ítélte a bíróság. Magyar nem tipikus módon vette tudomásul az ítéletet, mivel azzal egyenesen egyetértett. Azt mondta, nincs rá biztosíték, hogy nem követ-e el újra hasonló gyilkosságokat. Hogy ez mennyire volt őszinte megnyilvánulás, nem tudom, de Magyar a források szerint úgy vélte, hogy olyan súlyos belső hibája van, ami miatt nem maradhat meg a társadalomban.

A család

  • Anyja, mint „megesett lány" egy falusi, apa nélküli csonka családból került Budapestre az 1940-es évek elején. Terhességét szégyellte, ezért itt szülte meg a fiát, akit el akart vetetni, de az anyja lebeszélte, mint ahogyan arról is, hogy állami gondozásba adja. Az újszülött gondozását a család vállalta. Magyar József úgy emlékezett vissza az anyjára, hogy nagyon szép, de nagyon rossz természetű nő volt. „Olyan természete volt, mint egy boszorkánynak, azért nem tudott férjhez menni."
  • Józsefet csecsemő korától állami gondozásba kerüléséig nagyanyja nevelte. Élete már itt tele volt ellentétekkel. Elkényeztették, miközben a környezetében negatívan néztek rá, mert szerelemgyerek volt. Életében nem volt meg az intim anya-gyerek kapcsolat, de a nő-férfi és az anya-apa szerep sem. József utálta a férfiakat, mert azok szerinte ellenségesek voltak vele.
  • Anyja 4 éves korában állami gondozásba adta apácákhoz, ahol ismét férfi nélküli környezetbe került. Szeretett ott lenni, mert nagyon szerették őt, de itt is kettősség vette körül: ha imádkozott, jutalmazták, de ha elmulasztotta a vallási kötelezettségeket, az ördöggel ijesztgették, ami miatt vörös fényben megjelenő ördögöket vizionált a sötétben. Az anyja néha hazavitte alagsori lakásába, de ilyenkor csak szidalmazás jutott a gyereknek. Magyar később elmesélte, hogy mire az anyja hazaért, bosszúból sokszor megevett 1-2 kiló kockacukrot. „Ez, az anya szeretet nélküli magatartására való rendellenes reagálás a felnőtt korára kibontakozó orálszadizmusának (az áldozatok harapása) kezdeti előjeleként is értékelhető", írja a tanulmányban a pszichológus.
  • Az iskolák államosítása után aztán állami intézetbe került, ahol a korábbiakkal ellentétben csak férfiak tanították és nevelték. Hiába volt fejlett a testi ereje, társai rendszeresen megverték. Ekkor már egyre jobban hiányolta az anyját, akihez rendszeresen hazaszökött.
  • Rövid időn belül három súlyos, eszméletvesztéssel járó balesetet szenvedett (betonoszlopnak esett, fára mászás közben fejre esett), ami miatt agysérülést állapítottak meg nála.
  • Később kezdte felismerni testi erejét és egyre agresszívabb lett. Eleinte harapott, majd ütött és a korábbiakkal ellentétben már nem őt verték, hanem ő verte a társait. Ekkor ragadt rá a „gyilkos" gúnynév, amely nyilván nem volt véletlen, de a későbbiekben még próbált is ennek megfelelően viselkedni.
  • Anyja továbbra is ritkán látogatta, amikor pedig elment hozzá, a saját férfikapcsolatainak szexuális részéről beszélt a saját gyerekének. József ezeket az erotikus információkat képtelen volt feldolgozni.
  • Az iskolából kimaradt, 17 évesen elkezdett dolgozni egy kórházban. Ezt a munkát egyébként az anyja szerezte neki. József az 1956-os események idején a kórházban gyerekeket mentett, vitt le az óvóhelyre. Hősnek érezte magát, de nem kapott jutalmat, mert korábbi fegyelmezetlenségei miatt a főnöke ezt megvétózta. Bátor férfi akart lenni, de ez a próbálkozása is kudarcba fulladt.
  • Ebben az időben az anyjával lakott, akivel ráadásul egy ágyban aludtak. Anyja fiatal és csinos volt, a testi közelség ambivalens érzéseket keltett benne. Nőkkel nem igazán mert próbálkozni ekkoriban.

Anyagyilkosság

Akkor döntött úgy, hogy megsemmisíti az anyját, amikor a nő rá hivatkozva adott be lakáskérelmet, de aztán bejelentette, hogy új párja is oda fog költözni hozzájuk. „Vagy én, vagy ő!”, közölte ekkor József, de anyja nem őt választotta, sőt, közölte a gyerekével, hogy ki fogja dobni a lakásból, ha nem nyugszik meg. József több módszert is kigondolt a gyilkosságra. Végül a rádió bömböltetésével veszekedést provokált ki az anyjával, majd leütötte a nőt, aztán két lábbal ugrált a testén és megfojtotta. A rendőrségen először rablógyilkosságot hazudott, de gyorsan megtört.

A börtönben befejezte az általános iskolát és asztalos szakmát is szerzett. Irányító, vezető szerepet vitt, cellatársai bántalmazásától sem riadt vissza. Szabadulása után az okozta neki a legnagyobb problémát, hogy még szűz volt, ezért eljárt a Rákóczi térre, de az, hogy neki kell fizetnie a szexért, csalódottsággal töltötte el. Nem sokkal később megismerkedett egy nála 6 évvel idősebb, háromgyerekes nővel, akit feleségül vett. Közös gyerekük is született, aki azonban gyengeelméjű és nagyon agresszív lett. „Sajnos pont olyan durva, mint én, és hasonló dolgokat fog csinálni", mondta gyerekéről később.

Perverziók

A családalapítással semmi sem lett jobb. Magyar József nem tudta beosztani a pénzt, munkahelyeit évente változtatta. Nem találta a helyét. Felesége elhidegült tőle, ezért elkezdett nőzni. Szexuális téren azonban egyre inkább a perverziók felé ment, csak a durva, kegyetlen szex tudta felizgatni. Betörések miatt aztán újra börtönbe ment. 32 évesen került újra szabadlábra, és a felesége csak ekkor vált el tőle. Megismerkedett egy 16 éves lánnyal, akibe állítása szerint szerelmes volt, de ez a szerelem a perverziókon is alapult. A lány mindent megtett neki az ágyban, amit csak kívánt, így nem voltak potenciális problémái. Feleségül is akarta venni, de a kiskorúság és a lány szüleinek tiltása miatt vége szakadt a kapcsolatnak.

Ezután szokott rá szexpartnerei fojtogatására. Több ilyen kapcsolata volt. A nőket nem csak fojtogatta, hanem harapdálta is, de egyikük sem jelentette fel, sőt, volt, aki tovább folytatta vele a kapcsolatot.

Második gyilkossága napján kellett volna elhagynia azt a lakást, amelyben még mindig együtt lakott volt feleségével. Ekkor találkozott a 44 éves F. Mártával (a fotón), akivel már nem először fordult elő, hogy szexuális erőszakot akartak ellene elkövetni. József fojtogatta, de amikor áldozata elveszítette az eszméletét, nem állt le. Összeharapdálta a nőt, de ennél több részletet nem közölnék.

„Magyar József infantilis személyiség volt, mégpedig az anyjához való kötődési igények kielégítetlen, ugyanakkor újra és újra ingerlő volta miatt. Ebből a kóros állapotból éppen a kívánt kötődés soha el nem érése, illetve a megfelelő környezeti szerepminta hiánya, a nevelőintézeti és a börtönbéli viszonyok közismerten károsító tényezői miatt nem tudott kiemelkedni", zárul a tanulmány.

(Forrás: Belügyi Szemle, 1980. (18. évf.) 5. sz. 93-98. old.)




© Powered by wAdmin | v3.5.1 | vvortex.hu | Bejelentkezés