„Bali Mihály kösse meg a nyakkendődet", szólt egy magyar nóta szövege a századforduló környékén, és akihez ezt a mondatot intézték, az valószínűleg nem örült neki túlságosan. Az alábbi fotó egy családi hagyatékból került hozzám. Bali Mihály hóhér látható rajta, amint éppen akasztást imitál. Első látásra talán senki meg nem mondaná, hogy az egykori magyar királyi ítéletvégrehajtó csak eljátssza az akasztást, de így van. A fotó küldője – akinek itt is szeretném megköszönni, hogy elküldte a képet, majd hozzájárult ennek a páratlan dokumentumnak a közléséhez – elmagyarázta, hogy Bali egy földre döntött kapun fekszik, vagyis ami nekünk függőleges pozíciónak tűnhet, az valóban vízszintes. Mit is mondhatnánk? Akasztófahumor szó szerint értelmezve? Akasztják a hóhért?
Bali Mihály 1925-ben nyugdíjba ment, és nem sokkal kesőbb meg is halt. Pályája vége felé már komoly egészségügyi problémái voltak. A Tolna megyei Faddon élt, 30 éves hóhéri múltja ellenére is kedvelt és megbecsült tagja volt a faluja közösségének.
Míg a Kádár-korszakban már a kivégzési jegyzőkönyveken sem szerepelt az ítélet végrehajtójának neve, a hóhér a századfordulót követő időszakban amolyan hírességnek számított. „...Bali Mihály uram 1894 tavaszától űzte a mesterségét, aki nem akármilyen pályát futott be, míg eljutott népszerűsége csúcsára", olvasható Bátyi Zoltán Bali Mihály, az országjáró hóhér című cikkében.
„Leszerelése után, visszakerülve falujába élte a békés gazdálkodók szorgos hétköznapjait. Majd pár év múlva, Kozarek Ferenc halála után (ő volt az első államilag bejegyzett ítéletvégrehajtó Magyarországon, amely tisztséget a monarchia idején, a kiegyezést követően vezettek be), alázatos kérvényt nyújtott be Kozma Sándor királyi főügyészhez. Ebben a civilizáció körül szerzett boszniai érdemeire hivatkozva pályázott a főhóhérságra. Kozma Sándor a sok pályázó közül, akik között diplomás ügyvéd is akadt, őt neveztette ki."
Bali Mihályról viszonylag sok forrás maradt fenn, akit részletesebben érdekel a téma, érdemes az Arcanumon böngésznie.
(A borítóképen a szegedi Csillag látható az 1800-as évek végén. Fotó: Délmagyarország, 1985. április 9.)
