Török Antal traktoros és élettársa, Valcsek Magdolna sásdi lakosok halálra kínozták Török Sárikát, a férfi első házasságából származó kislányát, aki 1963. október 28-án belehalt sérüléseibe.
„Igaz, hogy ugyanabból a tányérból kapott enni, amiből a macskák?” – tette fel a kérdést dr. Lakatos István ügyész a 21 éves Valcsek Magdolnának a tárgyalóteremben. A válasz sejthető. „Sárika soha nem sírt, nem is jajgatott, amikor verték, csak akkor, amikor egyszer a forró tűzhelyre nyomta Magda néni a kezét” – mondta a szomszéd hétéves kislánya, aki mindennap átment játszani a gyerekkel.
Miután az alkoholista Török elvált a feleségétől, a bíróság az apának ítélte a kislányukat. Török anyja vállalta volna Sárika nevelését havi 400 forintért, de a férfi és új élettársa, Magdolna inkább magukkal vitték a kislányt Sásdra, hogy ne kelljen fizetniük. A Dunántúli Napló cikke szerint Sárika egy hétig lakott csak rendes szobában, emberi körülmények között, majd kikerült a szabadkéményes, füstölő helviségbe és haláláig nem feküdt ágyban. „Ennek a kislánynak pusztulnia kellett a szobából, az ágyból, később az életből is.” A gyereket a kútról hozott vízben fürdették, sokszor egy órát is benne kellett ülnie. Egyszer úgy megverték papuccsal, hogy az eltört. Utólag nehéz kibogozni, hogy vajon Török vagy Valcsek felelőssége volt-e a súlyosabb abban, hogy a gyerek meghalt. Eleinte próbáltak falazni egymásnak, de a tárgyaláson már
A gyereket október 25-én félig agyonverte az akkor 29 éves apja, és még akkor, két nappal később is a konyha kövezetén kellett aludnia, amikor már haldoklott. A boncolás szerint halálát ütéstől származó májrepedés okozta, de testén több külsérelmi nyomot is találtak. Török másnap mosolyogva közölte a tanácson, hogy Sárika meghalt. Azt természetesen nem, hogy ezért ők a felelősek.
Első fokon Törököt és Valcseket is halálra ítélte a bíróság, de a négy hónapos terhes nő büntetését végül 13 évi szabadságvesztésre enyhítették. Némileg meglepő, hogy az ügy miatt a sásdi vezetőket is elővették, mert senki nem tett semmit, pedig tudtak arról, hogyan kellett élnie a kislánynak. („Sokkal erősebben ütötte a gyereket ez az asszony, mint ahogy egy gyereket ütni szoktak” – mondta egy szemtanú Valcsek Magdolnáról. Ma már persze az a kérdés is feltehető, hogyan lehet egy gyereket „megfelelően” ütni?)
Mi lett vajon Valcsek Magdolna sorsa? És hogyan bánt szabadulása után a saját gyerekével? Egy pár évvel későbbi börtönriportban azt mondta, még mindig szereti Török Antalt.
1964. márciusában elhangzott a magyar rádióban az első dokumentumriport, amely erről az esetről szólt. Sárika lámpása volt a címe, Bánkuti Gábor, Bereczky Gyula és Dolgos János voltak az alkotók.
