Még ma is látható a Mosonyi utcai Rendőrmúzeumban annak a falusi parasztháznak a makettje, amely valamikor a hatvanas években keltette fel Rubin Szilárd író érdeklődését. A makett a törökszentmiklósi Vöröshadsereg útja 171. szám alatt található házat ábrázolja (ma már természetesen nem így hívják a hosszú utcát és a ház sincs meg).
1953 októbere és 1954 augusztusa között öt kislány tűnt el a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban. Ősszel letartóztatták a húszéves, "beteges hajlamú" Jancsó Piroskát, akit aztán a bíróság halálra ítélt a lányok megölése miatt. A gyilkosságokat a vád szerint a házban követte el, a holttesteket pedig a tornácnál lévő kútba rejtették el az anyjával, Jancsó Borbálával. A páratlan bűncselekmény-sorozattal kapcsolatban emlegettek kislányokat erőszakoló szovjet katonákat és zsidó vérvádat is, de máig is csak annyi a biztos, hogy Jancsó Piroskát kivégezték, anyja pedig életfogytiglant kapott.
A szálakat Rubin Szilárd sem tudta kibogozni, sőt. Négy évtizeden át írta a törökszentmiklósi gyilkosságokról szóló, Aprószentek című (tény)regényét, de a végére csak még több kérdőjel merült fel. Az író Jancsó Piroskával már nem tudott beszélni, mert amikor a fiatal nőt felakasztották Szolnokon, Rubin még nem is tudott a törökszentmiklósi eseményekről. Jancsó Borbálával a zalaegerszegi börtönkórházban beszélgetett, de megkereste az érintett ügyészt, bírót, nyomozókat, az áldozatok hozzátartozóit és a szomszédokat is. Az általa összegyűjtött információk ellentmondtak Jancsó Ladányi Piroska kizárólagos bűnösségének, de megoldást nem hoztak. Az ötszörös gyilkosság miatt kivégzett Piroska ügyének aktáit államtitokká minősítették. Rubin a rendszerváltás után is próbálkozott, de azt a választ kapta, hogy a kért anyagot egyszerűen nem találják.
(Borítókép: Magyar Rendőr)