Élet elleni bűncselekmények

18+

Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

„Elkaptam és a tetőről őt is ledobtam” – Gyilkosság a panel tetején, a kukoricásban és az egyetemnél

„Elkaptam és a tetőről őt is ledobtam” – Gyilkosság a panel tetején, a kukoricásban és az egyetemnél
2021. október 13. 15:00 | Szerző: Dulai Péter

„Ez a kötet gyilkosokról és gyilkosságokról szól. Ráadásul olyanokról, amelyek – a rendőri szóhasználat szerint – kiemelt emberöléseknek számítottak azokban a szocializmusnak nevezett évtizedekben, amelyeket Magyarországon csak Kádár-korszakként emlegetnek. Kiemeltek voltak, mert egyrészt megkülönböztetett figyelmet igényeltek a nyomozószervek részéről (legalábbis elviekben), másrészt azért, mert a közvélemény és a kor sajtója is intenzívebben foglalkozott velük. Az elkövetések kegyetlensége, az áldozatok és a tettesek közötti különleges kapcsolat, a gyilkosságok objektív és szubjektív körülményei valóban kiemelik ezeket az ügyeket a szokványos bűnügyi hírek közül.”

Megrendelhető itt, de kapható a könyvesboltokban is. 

Ajánló a fejezetekhez:

1. Gyilkosság a bombatölcsérnél (1955)

Megtámadtak és megöltek egy fiatal nőt, Nemes Erzsébetet a szolnoki vasútállomás közelében. Bulyáki István vádlott végig tagadta bűnösségét, de elítélték. A később a martfűi rémként elhíresült sorozatgyilkost lebuktató nyomozó ügyész azonban azt mondta, adataik voltak arra, hogy a martfűi rém aznap a szolnoki állomáson tartózkodhatott. Nemes Erzsébetet hasonló módszerekkel ölték meg, mint ahogyan később a martfűi rém gyilkolt. Ha ő volt a tettes és nem Bulyáki, az egyrészt azt jelenti, hogy Bulyáki ártatlanul ült 15 évet, és ha a martfűi rémet már ekkor elfogják, ma valószínűleg nem beszélhetünk sorozatgyilkosról, sem a pár évvel később ártatlanul elítélt, A martfűi rém című filmben az egyik főszereplő Kirják Jánosról.

2. Gyilkosság a kukoricásban (1957-1967)

A martfűi rémnek nevezett sorozatgyilkos emberöléseinek részletes feldolgozása levéltári iratok, érintettek és az ügyész segítségével. Ki volt valójában Kovács Péter?

3. Gyilkosság szilveszterkor (1963)

Normafa úti lakásuk vécéjén húzta le felesége testrészeit a szocialista Magyarország két értelmiségi darabolós gyilkosának egyike (a másik egy orvos volt). Szabári János, aki korábban egy SZOT-üdülő előadójaként is dolgozott, egy budai gimnázium igazgatóhelyettesi posztját töltötte be, amikor a gyilkosságot elkövette. Feleségének szeretője volt, válni akart. Az iszákos Szabári valószínűleg nem bírta megemészteni, hogy az asszony el fogja hagyni. December végén ráadásul azt is megtudta, hogy sikkasztásért egy évre börtönbe kell vonulnia.

4. Gyilkosság az esküvő előtt (1963)

Kiss Béla, a Budacolor Festékgyár dolgozója saját lakásán ölte meg a 19 éves Döbrösi Jánost, akivel homoszexuális viszonya volt. Kiss arcon lőtte szeretőjét, majd nikotint fecskendezett a karjába. A holttestet kettévágta, majd lemetszette a fejet is, és a házuk melletti meszesgödörbe tette. Folyamatosan képben volt a nyomozóknál, de végül három év múlva bukott le. A gyilkosság után azt tervezte, hogy Döbrösi fejét formalinba teszi és a szobája falában kialakított nyílásban helyezi el.

5. Gyilkosság szabadulás után (1963)

A büntetett előéletű Török Antal traktoros és élettársa, Valcsek Magdolna sásdi lakosok halálra kínozták Török Sárikát, a férfi első házasságából származó kislányát, aki 1963. október 28-án belehalt sérüléseibe. „Igaz, hogy ugyanabból a tányérból kapott enni, amiből a macskák? – tette fel a kérdést dr. Lakatos István ügyész a 21 éves Valcsek Magdolnának a tárgyalóteremben. A válasz sejthető. „Sárika soha nem sírt, nem is jajgatott, amikor verték, csak akkor, amikor egyszer a forró tűzhelyre nyomta Magda néni a kezét” – mondta a tárgyalóteremben a szomszéd hétéves kislánya, aki mindennap átment játszani a gyerekkel.

6. Gyilkosság az egyetemnél (1967)

Az ötéves Dorottya és a négyéves Orsolya Gödöllőn, a házuk előtti játszótérről tűntek el. Egy 12 éves félszemű fiú ölhette meg őket bosszúból, de a nyomozati anyag nincs meg, még azt sem tudni, hogy eltemették-e őket egyáltalán, a halotti anyakönyvi kivonatot az áldozatokról az én közbenjárásomra állították ki két évvel ezelőtt. A családtagok annak idején nem nézhették meg a holttesteket, így sosem tudtak belenyugodni abba, hogy a gyerekek valóban meghaltak.

7. Gyilkosság a konyhában (1974)

Egy idős, egyedül élő asszony holttestét találták meg egy kiégett pécsi lakásban. Vasalóval ölték meg, de tettes nem volt. 15 évvel később, még az elévülés előtt képbe került egy nő gyanúsítottként, akire minden adat (személyleírás, elhagyott cetliken lévő telefonszám, cím) ráillett, de a DNS-vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy még csak nem is járhatott a helyszínen. Anno a gyilkos valószínűleg az úgynevezett legendát alkalmazta, vagyis ennek a bizonyos nőnek a személyiségét felhasználva ment be az idős nő házába, hogy mindenkit átverjen. Ezek alapján ismernie kellett azt, akinek a személyiségével visszaélt, de a nyomozás mégsem talált olyat a DNS-vizsgálat után kizárt nő ismeretségi körében, aki szóba jöhetett. Ha a korát nézzük, a tettes valószínűleg még él.

8. Gyilkosság az Úttörővasútnál (1978)

Molnár Henrik László 19 évesen majdnem megölte a szüleit, majd kényszergyógykezelés után kiengedték. Nem sokkal később megtámadott egy gyereket, akit megkötözött és mellkason szúrt. Mindössze pár évet ült, aztán színházi díszletmunkásként dolgozott. 1979-ben az Úttörővasút vonalán „vadászott”, amikor felfigyelt egy fiatalkorú szerelmespárra. Mindkettejüket megkötözte és többször megszúrta. A lány meghalt, a fiú halottnak tettette magát, így túlélte. Molnár Henrik történetét Pogány Judit színdarabban dolgozta fel. Fehér György rendező a Magyar Televízió munkatársaként végigvette a tárgyalásokat, és állítólag ígérete volt rá, hogy ott lehet a kivégzésen, de ezt végül rejtélyes okokból megvétózták, így nem lett belőle dokumentumfilm. 

9. Gyilkosság a panel tetején (1981)

Kohányi Ferenc felesége el akarta hagyni az alkoholista családfőt, és már át is költözött a szemközti panelba. Kohányi úgy akart bosszút állni rajta, hogy a nő szeme láttára öli meg közös gyerekeiket, majd az asszonyt, végül sajátmagát. A legidősebbet átküldte az anyáért, a másik hármat lifttel felvitte a tizedik emeleti tetőre, kiültette őket az épület szélére, és egymás után lelökte őket. Ezután lement a holttestekhez, és rezzenéstelen arccal megvárta a rendőröket. Ő volt az utolsó kivégzett Borsod megyében. 

10. Gyilkosság a középső szobában (1983)

A ceglédi Nyiri Mihálynak december 23-án kellett volna megkezdenie újabb börtönbüntetését, de inkább kivett egy szobát. 8 éves áldozata családját ismerte, és amikor a gyilkosság reggelén meglátta a városban a családtagokat, eldöntötte, hogy kirabolja a házukat, mert úgy gondolta, senki sincsen otthon. Attila a véletlennek köszönhetően otthon volt, Nyíri pedig nem akart szemtanút. Megütötte a gyereket, majd állítása szerint feldőlt az olajkályha, kifolyt belőle az olaj, és amikor cigire gyújtott, lángra lobbant. A súlyosan összeégett kisfiúnak volt annyi ereje, hogy felírja iskolai füzetébe: “nyiri miska”. A véletlenül feldőlt olajkályha esetét egy lebontás előtt álló házban rekonstruálták a szakértők. A bizonyítási kísérlet alapján pedig megdőlt Nyíri addig sem túlságosan életszerű története. Szándékosan gyújtotta fel a kisfiút.

A borítóképen Kohányi Ferenc látható a tárgyaláson, a háttérképen pedig az avasi lakótelep madártávlatból/Vas Népe




© Powered by wAdmin | v3.5.1 | vvortex.hu | Bejelentkezés